Dosztojevszkij
én 2005.05.02. 15:56
Dosztojevszkij 1821-ben született Moszkvában. Írói munkásságát Gogol követőjeként kezdte el. Nyomorogva, éhezve írta meg első kisregényét, a Szegény embereket (1846), amit a kritika nagy elismeréssel fogadott.
Dosztojevszkij az 1870-es években túlszárnyalta Tolsztoj népszerűségét.
1881-ben halt meg.
Bűn és bűnhődés:
Egy júliusi napon Rogyion Romanovics Raszkolnyikov elhatározza, hogy megöli Aljona Ivanovát, az uzsorást. Egyetemi tanulmányait nem folytatja, koplal, s több hónap szobabérrel tartozik. Egyszer betér egy kocsmába. Megismerkedik Marmeládovval, aki részegen elmeséli neki családja nyomorát: felesége súlyos beteg, lánya Szonya prostituált lett, hogy a családot el tudja tartani. Raszkolnyikov megmaradt pénzét otthadja, hogy a gyerekeknek legyen mit enniük. Másnap levelet kap anyjától, melyben beszámol arról, hogy huga Dunya nevelőnőnek szegődött, de munkaadója Szvidrigaljov beleszeretett. Bár Dunya teljesen ártatlan, mégis megaláztatások közepette kell elhagynia a házat. Amikor Szvidrigaljov felesége megtudja az igazat, mindent elkövet, hogy tisztára mossa Dunya becsületét. Ez sikerül is olyannyira, hogy egy távoli rokona megkéri Dunya kezét, aki igent mond. Raszkolnyikov számára nyilvánvaló, hogy Dunya önmagát áldozza fel ezzel a házasságal, -édesanyja beleegyezésével- melyben nyilvánvalóan boldogtalan lenne. Két lehetőséget lát: vagy megakadályozza ezt a házasságot, vagy véget vet életének. Útközben találkozik egy szerencsétlen leánnyal, akit elcsaltak és leitattak. Észreveszi, hogy valaki követi a lányt, megpróbálja megmenteni, s egy rendőrrel hazaviteti.
Elindul hazafelé, megáll pihenni és elalszik. Álmában kisgyerekként a szülőszobában van apjával, ahol tanúja lesz, hogy egy részeg társaság agyonver egy lovat. Ő sír, és nem érti miért tették. Verejtékben úszva ébred és úgy érzi nagy tehertől szabadult meg.
Mintegy másfél hónappal ezelőtt Raszkolnyikov tanúja volt egy kocsmában egy diák és egy tiszt beszélgetésének. A diák szerint Aljona Ivanovna megölése nem lenne bűn, hiszen pémze száz meg száz embert menthetne meg. Rogya szinte az egész napot átalussza, hét órakor ébred, elindul, hogy tettét végrehajtsa, amit már olyan pontosan megtervezett. Raszkolnyikov alig bírja palástolni idegességét az öregasszony előtt. Végül erőt vesz magán és lesújt rá.
Miközben értéktárgyak után kutat, hazaér Lizaveta és így kénytelen őt is megölni. Lemossa a baltát és már indulna, amikor meghallja, hogy valaki közeledik. Az ajtó előtt két férfi áll. Gyanus lesz nekik, hogy senki nem nyit ajtót, ezért egyikük lemegy szólni a házmesternek. Raszkolnyikovnak óriási szerencsével sikerül észrevétlenül kijutni a házból.Raszkolnyikov lázasan fekszik. A cselédlány ébreszti, hogy idézést kapott a rendőrségtől. Azt hiszi, mindennek vége, de csak az adóságai miatt idézték be. Tanúja lesz egy beszélgetésnek az uzsorásnő meggyilkolásáról. Elájul. Mikor magáhoztér elindul hazafelé.
Raszkolnyikov elrejti a zsákmányt egy kő alá. Órákig bolyong, majd hazatér, de nincs eszméleténél. Lázas hallucinációjából a cselédlány ébreszti fel. Négy napig tartó betegsége alatt Nasztoszja és Razumitin ápolja. Mikor magáhoztér fél, hogy lázálmában elárulta magát. Édesanyjától pénzt kap. Razumitin új ruhákat vásárol neki. Megérkezik Zoszimov doctor.
Razumitint és Zoszimovot a gyilkosság foglalkoztatja. Razumitin végül előadja elképzelését, ami teljesen megegyezik a valósággal, azonban Zoszimov ezt túl ravasznak tartja ahhoz, hogy megvalósítható legyen.
Raszkolnyikovhoz megérkezik látogatóba Luzsin, Dunya vőlegénye, aki elől Rogya nem titkolja el, mennyire ellemszenves neki és aki emiatt megsértődve távozik. Razumitinnek és Zoszimovnak feltűnt, hogy Rogyát csak a gyilkosság hírei élinkítik fel.
Felöltözik és elmegy a Kristálypalotába. Találkozik Zamjatorral, akit egészen megrémít furcsa viselkedésével. Hazafelé találkozik Razumitinnel, akivel közli, hogy elege van belőle. Visszamegy a tett színhelyére, ahol különleges viselkedésével gyanút kellt.
Ahogy Raszkolnyikov kilép a házból, tanúja lesz, ahogy egy lovaskocsi elgázolja Marmeladovot. A lakására viteti, ahol hamarosan meghal. Raszkolnyikov pénzt hagy a családnak. Ahogy hazaér anyja és húga várják a szobájában. Elájul.
Raszkolnyikov őszintén elmondja véleményét Luzsinról. Razumitin, aki kissé kapatosan hazakiséri Rogya anyját és húgát. Razumitin és Zoszimov Raszkolnyikov mellett töltik az éjszakát. Razumitin elmegy Pulherija Alekszandrovna és leánya szállására.
Raszkolnyikovot meglátogatja az anyja és a húga. A tegnapihoz képest már lényegesen jobban van, de mégis szórakozottnak és furcsának tűnik, bocsánatot kér tőlük eddigi viselkedésével, de a házasságot továbbra is ellenzi. Dunya Luzsin levele ellenére is ragaszkodik ahhoz, hogy este Raszkolnyikov is ott legyen, sőt Razumitint is meghívja.
Raszkolnyikovot meghívjaák a gyászszertartásra. Raszkolnyikov megkéri Razumitint, hogy mutassa be a nyomozás vezetőjének Porfirij Petrovicsnak, aki rokona, mert ő is a zálogtulajdonosok közé tartozik.
Porfirij Petrovics már várta Raszkolnyikov jelentkezést. Vitát kezdeményez, utalva Rogya egy megjelent cikkére, amely a bűnről és a bűnösökről szól, és Raszkolnyikov úgy segíti, tud valamit, és őt gyanusítja. Felhúzva távozik Razumitinnel.
Razumitin fel van háborodva, hogy Porfirij Petrovics Raszkolnyikovot gyanusítja. A házmesternél egy ember érdeklődik Rogya iránt, de amikor ő kérdezi meg tőle, mit akar, gyilkosnak nevezi. Felmegy a szobájába és elalszik, de rémálmok gyötrik. Mikor felébred egy ember ül a szobájában.
Szvidrigaljov elmondja, hogy Dunya iránt érzett szerelme csak múló szeszély volt, de Luzsinnak való házasságát mindenképp meg akarja akadályozni..
Razumitinnelanyjához indul, ahol találkoznak Luzsinnel, aki a heves vita után távozik. Ennek mindannyian örülnek, Dunya is belátja tévedését. Luzsin végtelen gyűlöletet érez Rogya iránt, hogy meghiusította tervét, de elhatározza, hogy visszaszerzi menyasszonyát. Razumitin egy közös vállalkozás lehetőségét ajánlja fel és ez Dunyának is tetszik. Raszkolnyikov viszont menni készül és azt mondja, talán sosem jön vissza. Hiába kérlelik, hajthatatlan. Megkéri Razumitint, hogy vigyázzon rájuk, akit ezután családtagnak tekintenek.
Raszkolnyikov elmegy Szonyához. Azon csodálkozik, hogy ez a tisztalelkű lány hogy bírja ki ép ésszel ezt a helyzetet. Megtudja, hogy Lizareta Szonya jó barátnője volt, megigéri neki, hogy holnap elmondja neki, ki volt Lizareta gyilkosa. Szvidrigaljov kihallgatja a beszélgetést.
Másnap Raszkolnyikov elmegy Porfirij Petrovicshoz. Beszélgetésük során az az érzése, hogy Porfirij Petrovics csak játszik vele, mindent tud és meg akarja zavarni őt. Idegei nem bírják, kiabálni kezd, hivatalos kihallgatáőst követel. Ekkor váratlan dolog történik, amire egyikük sem számított. Belép a festőinas és azt vallja, ő a gyilkos. Ezen mindketten megleoődnek. Raszkolnyikov hazamegy, ahol az az ember várja, aki pár nappal ezelőtt gyilkosnak nevezte. Most bocsánatot kér tőle. Raszkolnyikov átértékeli helyzetét, hiszen így Porfirij Petrovics kezében nincs konkrét bizonyiték. Luzsint nagyon bosszantja a szakítás, de úgy gondolja, még rendbe lehet hozni. Szobatársát megkéri, hívja fel Szonyát, szeretne rajta segíteni.
A halotti torra a meghívottak nagy része el sem jön, így Raszkolnyikovot megkülönböztetett figyelemmel fogadják. Váratlanul megjelenik Luzsin. Azzal vádolja Szonyát, hogy ellopott tőle egy százrubelest, de Lebezjatnyikov, hogy azt ő maga dugta a lány zsebébe. A cél pedig Dunya visszahódítása volt. Hangos veszekedés tör ki, Szonya elrohan. Raszkolnyikov utánamegy.
Raszkolnyikov mindent bevall Szonyának, aki végül ráveszi, adja fek magát, mert csak a büntetés álltal tisztulhat meg a bűnétől. Örök hűséget fogadnak egymásnak. Beszélgetésüket Lebezjatnyikov érkezése szakítja meg.
Raszkolnyikov napokig bolyong a városban, nem látja a kivezető utat. Razumitin meglátogatja és tőle megtudja, hogy már a tettes bevallott mindent. Mikor indulna váratlan vendég érkezik, Porfirij Petrovics. Kifejti érveit, miért nem a festőinas a tettes. Elmondja, hogy tisztában van vele, hogy Raszkolnyikov a tettes, de ő ezt válltig tagadja. Azt tanácsolja jelentkezzen önként és erre két napot ad neki. Miután elmegy Raszkolnyikov is elindul. Útja önkéntelenül Szvidrigaljovhoz vezet. Meg akarja tudni, mit akar tőle, attól tart, Dunyával kapcsolatban forral valamit. Beszélgetni kezdenek, Szvidrigaljov mesél az életéről. Raszkolnyikov mélységesen megveti őt. Szvidrigaljovnak fejébe száll az ital, elmondja Dunyával kapcsolatos érzelmeit. Különböző történeteket mesél, mellyel nagy felháborodást vált ki Raszkolnyikovból. Megtudjuk azt is, hogy megnősül, egy 16 éves lányt vesz el. Szvidrigaljov találkozik Dunyával, aki felmegy a lakására és megtudja tőle, hogy a bátyja a gyilkos. Szvidrigaljov felajánlja hogy megmenti, ha az övé lesz. Dunya visszautasítja és rálő Szvidrigaljovra, aki megsebesül. Szvidrigaljov Szonyának 3000 rubelt ad és azt mondja, elutazik Amerikába. Egy fogadóban éjszakázik, beteg, lázálmokat lát. Hajnalban elindul és egy tűzoltótorony előtt a halántékához illeszti a pisztolyt és elsüti.
Raszkolnyikov elmegy anyjához, de képtelen bevallani tettét, azt mondja , elutazik. Szobájában Dunya várja. Sírva kéri, hogy bocsásson meg neki és vigyázzon édesanyjukra. Végül Szonyjához indul. Szonya boldogan fogadja, mivel már attól tartott, hogy öngyilkos lesz. Neki adja a keresztjét. Raszkolnyikov elmegy a kapitányságra, először nem tud vallomást tenni, de Szonya rémült tekintetét látva visszamegy és megteszi.
A tárgyalás simán lezajlik, Rogya Szibériába kerül. Dunya és Razumitin összeházasodnak. Szonya követi Raszkolnyikovot és varrónőként dolgozik. Raszkolnyikov minden iránt közönyös, még édesanyja halálhíre is hidegen hagyta. Szonya látogatásai is hidegen hagyják, mígnem a lány megbetegszik. Ekkor jön rá, hogy hiányzik neki és szereti. Amikor újra eljön, sírva ölelik át egymást
|