Az MSZP Európai Parlamenti delegációja méltatta a nemzeti érdekek érvényesítésében elért eredményeket, az ellenzéki tagok azonban elégtelenre értékelték az uniós tagsággal összefüggő kormányzati tevékenységet. 1. Mit tart az elmúlt egy év legnagyobb magyarországi sikernek a csatlakozással összefüggésben? Szájer József, fideszes európai néppárti képviselő:Sajnos egyelőre kevés okunk lehet a büszkeségre. Annak örülhetünk csak, hogy a csatlakozás erősítette a versenyhelyzetet, a magyar gazdáknak, vállalkozóknak jóval keményebben kell küzdeniük még a magyar piacon is. Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője: A magyar érdekérvényesítés az unió nemzetközi intézményeiben, tehát a Tanácsban, a Bizottságban és az Európai Parlamentben kiválóan sikerült, és hogy a magyar társadalom zökkenőmentesen tudott beilleszkedni a közösség mindennapjaiba. -------------------------------------------------------------------------------- 2. Mi az amit kudarcként értékel? Szájer József: Magyarország csupán 1,43 százalékát fizette ki az unióból érkező pályázati pénzeknek. A nemzeti érdekérvényesítés és diplomácia súlyos kudarca az is, hogy nem Magyarországon, hanem Lengyelországban lesz a Határőrizeti Ügynökség székhelye.A következő év a tanulásé lesz, remélhetőleg a kormány tanul az eddigi kudarcokból. Tabajdi Csaba: Bár a pályázati kedv igen magas, de sajnos eddig csak 10 milliárd lett kifizetve és ez csak részben magyarázható az unió utófinanszírozási rendszerével. Ezen a téren lehet és kell a teljesítményt javítani. -------------------------------------------------------------------------------- 3. Egy év elteltével a remélthez képest kevéssé érzékelhetőek a pozitív hatások. Mi ennek az oka és mikor érezhetjük valóban az egzisztenciális hatásokat? Szájer József: Két nagy feladat van hátra addig. Az egyik a schengeni övezethez csatlakozás, mely megnyitja a magyar polgárok számára a szabad mozgást az unió teljes területén. Ennek feltétele egy jól működő, keleti-déli határőrizeti rendszer kiépítése. A másik az euró-övezethez való csatlakozás, de a kormány rossz és az unió által is kifogásolt gazdaságpolitikája miatt sajnos jelenleg a csatlakozási időpont távolodik. Tabajdi Csaba: Az uniós csatlakozás nem gyakorolt eddig különösebb hatást az emberek mindennapjaira, mert a Nemzeti Fejlesztési Tervben – nagyon bölcsen – jórészt az infrastruktúra fejlesztése kap nagy hangsúlyt. 2007 és 2013 között lesz a fő cél a versenyképesség növelése. Másrészt az első három évben az unió elég fukar kezekkel méri a támogatásokat. -------------------------------------------------------------------------------- 4. Valós veszély az, hogy az elszegényedés miatt a szegények még szegényebbek lettek és e tendencia az utóbbi egy évben sem lassult? Szájer József: Ez ma nálunk főleg a hazai gazdaságpolitikától függ, a mindenkori kormány feladata a megfelelő szociális védelem biztosítása. Azt szeretném, ha a kormány határozottabban képviselné a polgárok érdekeit. Tabajdi Csaba: Az unió azért sok eredményt ért el a társadalmi és regionális különbségek csökkentése terén. Nagyon igaz, a rendszerváltás óta folyamatosan nőnek a társadalmi különbségek. A Második Nemzeti Fejlesztési Terve egyik legfontosabb feladata lesz megállítani és átfordítani ezt a tendenciát. 5. Mi a véleménye az uniós bővítés üteméről? Szájer József: A régi tagországok eddig is meglehetős szkepszissel viszonyultak a bővítéshez. Az uniónak most a jelenlegi bővítést kell megemésztenie. Ez sem egy egyszerű feladat. Én egyelőre nem ösztönözném a további bővítést, bár fontosnak tartjuk, hogy Románia és Horvátország belépjen. Tabajdi Csaba: Lényegében eldőlt, hogy 2007-ben Románia és Bulgária tag lesz. Elképzelhető, hogy Románia késni fog, de ez nem kívánatos számunkra a szomszédságpolitika és a másfélmillió magyar ottléte miatt. Ugyanakkor fontos lenne a Horvátországgal folytatandó tárgyalások felgyorsítása. Az unió pénzügyi lehetőségei nem teszik lehetővé a további nagyarányú bővítést. 6. Mi a kulcsa az uniós források hatékony kihasználásának? Szájer József: Vannak erre nemzeti példák: Írországban, Hollandiában, Dániában nagyon jól tudnak élni ezekkel az eszközökkel. Fontos, hogy az államigazgatás tudja segíteni ezeknek a forrásoknak a lehívását, és a kormánynak, illetve az EP-képviselőknek hatékonyabban kell képviselniük a magyar érdekeket az uniós intézményekben. Tabajdi Csaba: Fontos, hogy 2007-re időben elkészüljön a Második Nemzeti Fejlesztési Terv. Nagyon fontos a fő stratégiai irányok pontos kijelölése, melyről társadalmi vitában kellene megegyezni. Nem utolsó sorban normalizálni kellene végre a két nagy pártnak, az MSZP-nek és a Fidesznek a kapcsolatát